A Magyar Ökoszociális Fórumról

A Magyar Ökoszociális Fórum pártoktól független társadalmi szervezet, amely a természet- és társadalomkörnyezeti felelősség, a természet- és társadalomkörnyezeti fenntarthatóság eszméjének népszerűsítésére és terjesztésére alakult 1999-ben Gödöllőn. Székhelyéül tudatosan vidéki települést választott. Eleinte a Szent István Egyetemen, majd Nagykállóban, később a Pest megyei Szadán volt, majd a fővárosi agglomerációs övezetből a magyar alföldi tanyás térség szívébe, Kiskunmajsára került.  

A MÖF nem tartozik a militáns “környezetvédő civil szervezetek” közé. A sajnálatosan divatos konfrontáció-keresés, a “szembenállásos önmeghatározás” helyett a közös nevező alapján való együttműködés, a hosszú távú (lét)érdekek, a közös környezeti felelősség mentén való megoldáskeresés elve vezérli tevékenységét. Ezért sokféle hazai és nemzetközi kapcsolata van a helyi önkormányzatoktól a hazai, Kárpát-medencei és tágabb európai tudományos, köz- és hitéleti fórumokig stb.  

A MÖF nevéhez elsősorban a vidék életével, az európai parasztsággal, a földkérdéssel, a helyi társadalmak, a kultúra és a civilizáció viszonyaival foglalkozó könyvek, tanulmányok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok kapcsolódnak. Alapítója nevéhez fűződik a táj és lakónépessége kapcsolattípusait leíró “kultúrökológia”, valamint e tájviszonytípusok tartalmainak, az ún. tájtudásoknak a működését, ezek környezeti következményeit, öröklődési sajátságait vizsgáló “környezeti kommunikáció” tudományterületének kidolgozása, meghonosítása a hazai felsőoktatásban, doktorképzésben.

Magyarországon ez a szellemi kör fordította le és jelentette meg elsőként az Európatanács Vidéki Kartájának tervezeteit, majd végváltozatát. Magyarországi konzultációkra hívta meg a Karta kidolgozóját, Svájc akkori mezőgazdasági miniszterhelyettesét. A MÖF az Agroinform Kiadóházzal együttműködve 2002-ben a “Vidékfejlesztők Kiskönyvtára” sorozatban “Földszolgálat” című könyvét is kiadta.  

Hasonlóan úttörő vállalkozás volt az egykori osztrák mezőgazdasági miniszter, Josef Riegler és Anton Moser “Ökoszociális piacgazdaság” c. könyvének magyarra fordítása és megjelentetése, szintén az Agroinform Kiadóval közösen a “Környezetgazdák Kiskönyvtára” sorozat nyitóköteteként, 2001-ben. Ezeket a kiadványokat a hivatásos könyvterjesztők mellett a legkülönfélébb vidékpolitikai szervezetek rendezvényein is terjesztették. De más kiadóknál is adtunk ki pl. tanulmánykötetet a magyarországi földkérdésről (Dulai–Győri-Nagy: Szántani kén', tavasz vagyon. Válasz, 2002.) vagy modellkutatási összefoglaló könyvet a helyi társadalomról és kultúráról (Győri-Nagy: Jövőkép/esség/ek. Kölcsey Intézet, 2003.)  

Hasonló kiadványozási együttműködés keretében jelent meg az angol-francia-német nyelvű, “KulturÖkologie” című európai folyóiratunk vagy a “Két(ny)elvűség” című, magyar nyelvű Kárpát-medencei szaklap is. Számos olyan vidékfejlesztési tárgyú kiadvány megjelenésében is szerepet játszottunk, amelyek kisebb-nagyobb hazai vagy szomszédos országbeli tájegység problémáira keresik a megoldást.  

Tagjaink számtalan televíziós és rádióműsorban szerepeltek és szerepelnek, nagyszámú cikket, tanulmányt, ismeretterjesztő publicisztikát írtak a legkülönfélébb hazai napilapokba, folyóiratokba, helyi és regionális sajtóba.  

A Magyar Ökoszociális Fórum szervezetként és vezető tisztségviselői által több olyan rendezvénysorozat kezdeményezője és gazdája, mely a térségi és szakmaközi együttműködést volt hivatva elősegíteni Magyarországon, a Kárpát-medencében és Európában.

Ilyen – a hazai résztvevők mellett 5-10 országra kiterjedő – rendezvénysorozat volt a Fuldai Alkalmazott-tudományi Egyetemmel (Németország) közösen szervezett Közép-Európai Workshop (I–VI.), a Pszicholingva Nyelviskola-Kiadóval közös Kárpát-medencei Kétnyelvűségi és Kultúrökológiai Tanácskozás (I–IV.), ill. a gödöllői közreműködőkkel kétévente rendezett „Kárpát-medencei Magyar Népmesemondók »Fa ága rügyével« Találkozója” (I-III.).

A MÖF országos bemutató napjai sorából kiemelkedik a 2004. évi, melyet a Globális Marshallterv Kezdeményezés frankfurti irodájával és a brüsszeli székhelyű Európai Ökoszociális Fórummal közösen rendeztünk a világzónák fejlődési anomáliáinak kiegyenlítési lehetőségeiről.  

A MÖF 2005-ben Jánoshalmán kezdett vidékfórum-sorozata is “határátlépő” jellegű. Ennek célja és módszere hasonló a Magyar Ökoszociális Fórum eddigi rendezvényeihez. A fejlődést gátló térségi és szakmai-ágazati szétszakítottságok áthidalásának elősegítése, a kultúraközi párbeszéd készségének fejlesztése, a hosszú távú fejlődési tartalékok feltárása és mozgósítása, a fenntartható fejlődés rövid-, közép- és hosszútávú feltételeinek felmutatása olyan együttműködési keretek között, amelyeket az ideológiai-politikai szféra a konfrontációs viszonyok mellett kevésbé képes meglátni és megláttatni.  

A Magyar Ökoszociális Fórum alapításától fogva különleges vidékfejlesztési projektumok kezdeményezője volt. Egyik ilyen "büszkeségünk" a katolikus-református vidéken alapított "Nyírség Tájközpont", amely a tájgazdálkodás alapjainak újrarendezését, a fenntartható táji gazdaság újraszervesítését tűzte ki célul más magyarországi és európai táji kezdeményezésekkel együttműködve.

Másik hasonló projektum a romániai Saniob/Szentjobb község "fenntartható faluprojektum"-a, melyben együttműködési elvünknek megfelelően osztrák, nagynémet-bajor, holland és román kooperáció keretében veszünk részt. 2002 és 2005 között zajlott közismert Kálló-kutatásunk, amely az elcigányosodó magyar parasztfalvak és vidéki térségek fejlesztési-fejlődési alapjait tárta fel újszerű módszerekkel.  

A Magyar Ökoszociális Fórum alapító- és tagszervezete annak az Európai Ökoszociális Fórumnak, amelynek élén az első ciklusok idején Josef Riegler, Ausztria egykori mezőgazdasági minisztere és alkancellárja, később Franz Fischler, az EU volt agrárbiztosa állt. A Magyar Ökoszociális Fórum akkori elnöke egyben az Európai Ökoszociális Fórum kétszer újraválasztott alelnöke volt.

(Továbfejlesztés alatt)